Elkészült a kormányoldal által javasolt igazságszolgáltatási reform "második" része: ennek nyomán létrejöhet egy új kerületi bíróság a fővárosban, emelkedhet a bírósági ügyintézői, a bírósági titkári és az ügyészi státuszok száma, változhat a bírák esetében az úgynevezett címpótlék adományozása, az ügyészek pedig bérfelzárkóztatásban részesülnének.
Csődöt mondott a bíróságok önkormányzatiságát megteremtő 1997-es igazságszolgáltatási reform, ezért az igazságügyi minisztérium egy teljesen új, erőteljesen központosított rendszert javasol – indokolja a szaktárca a ma nyilvánosságra hozott törvénytervezetét. A javaslat szinte minden lényeges jogkört elvon a legfőbb bírótól, megszünteti az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot és helyébe egy központi hivatalt hoz létre, amely januártól az összes kinevezési, szervezési, irányítási jogkört átveszi.
Áder János nem lesz az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke, ahogy arról az utóbbi napokban több lap is beszámolt. A Fidesz európai parlamenti képviselője csütörtökön hírlapi kacsának minősítette és cáfolta az információt.
Az igazságszolgáltatás reformját érintő törvénytervezetek október közepén, míg a választójogi törvényjavaslat a hónap végén kerülhet a parlament elé – írta a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap szerdán. A beszámolók szerint Áder János új szerepet kaphat.
Számos érdeksérelemmel járó törvénytervezetet vitat meg a Fidesz és a KDNP a szerdán kezdődő háromnapos hajdúszoboszlói kihelyezett frakcióülésen. A hvg.hu információi szerint a kabinet több témakörben is kész tervekkel érkezik a tanácskozásra, ami szűkíti a frakció mozgásterét, ennek ellenére a kormánypártok képviselői kemény, elhúzódó vitákra számítanak az önkormányzati, a választójogi és a bírósági reform ügyében. A két párt nyáron feszültté vált viszonyát is rendezni akarják.
A Bibó Szakkollégium a Kádár-rendszer bomladozásának terméke: a 80-as években a jogi egyetemen kialakult egy független műhely – a közgázos Rajk Szakkollégium nyomán -, ahol a diákok néhány tanár vezetésével viszonylagos függetlenségben tanulhattak. A Bibó Szakkollégium tagjai közül tízen a Fidesz alapítói voltak, később mások is csatlakoztak a szakkollégisták közül a párthoz. A bibósokat egyébként számos rokoni szál is összekapcsolja.
Bár kormányra kerülése után a Fidesz olyan választási törvényt terjesztett a parlament elé, amely nehezítette volna a kétharmad megszerzését, a kormánypárt két hete ismertetett koncepciója épp ellenkező előjellel írodott. Ha egy ilyen törvény fogad el ősszel a parlament, akkor 2014-ben könnyebb lesz minősített többséget szerezni - állítja Tordai Csaba alkotmányjogász. A Bajnai-kormány egykori államtitkára szerint az egyfordulós rendszer szövetségkötésre ösztönzi a pártokat, de ha erre mégsem vállalkoznak, akkor a szavazók majd rákényszerítik őket.
Csak mítosz, hogy az egyfordulós választás, a kisebb létszámú parlament olcsóbb és hatékonyabb - mondta a Political Capital kutatási igazgatója, aki szerint kidolgozott választási reformkoncepció hiányában a Fidesz kényszerpályára manőverezte magát a 200 fős parlament bejelentésével.
Áder János koncepciója szerint az igazgatás feladatainak többségét egy bírói hivatal látná el, amelynek élére a parlament által választott bíró kerülne. Ez a hivatal döntene a bíróságok költségvetéséről, illetve a szervezés részletkérdéseiről. Felette a kormány igazságügyi tárcája állna, amely segítené a hivatal működését.
Párton belüli gesztusok is befolyásolhatják, hogy az év végéig elfogadásra váró közel harminc kétharmados törvény előkészítésében kinek milyen szerepet ad a Fidesz, illetve Orbán Viktor – vélik elemzők, akik szerint a sarkalatos törvények felelőseinek kiválasztásakor a párt számára a lehetséges brüsszeli kritikák hatékonyabb kivédése, illetve a KDNP önálló profiljának erősítése is szempont lehet.
